Amit a Kincsemről feltétlenül tudni kell

Oké, azt tudjuk, hogy hasít. És hogy mindenki imádja, a nézők, a kritikusok, az alkotók, hogy csodaszépek a ruhák, a helyszínek, és persze szívdöglesztő a Nagy Ervin és dögös a Petrik Andrea.

Fotó: Szabó Adrienn

De ezeken túl összeszedtünk néhány érdekességet, hogy könnyebben aludjon az is a film után, akiben maradtak kérdések.

Jó lóra tett de, de mennyire?!

Összesen 97 ló, telivérek és félvér lovak kaptak kisebb, vagy nagyobb szerepet a filmben és közülük többen is alakították Kincsemet. Többségük azonban a bécsi, a budapesti, a párizsi és a berlini derbi versenylovaiként álltak rajthoz.

Fotó: Szabó Adrienn
Fotó: Szabó Adrienn

Ervin nyeregben van

Nagy Ervin gyerekkori álmának megvalósulását látja ebben a filmben. „A Kincsem örökre emlékezetes marad nekem. Vívhattam csábíthattam, mulathattam, lovagolhattam, versenghettem, megmenthettem, gyűlölhettem, üvölthettem és őrjönghettem. Mindez a bennem élő kis srácnak, aki az Egri csillagokon, a Tenkes kapitányán nőtt fel és mindig valami hasonlóban szeretett volna szerepelni hatalmas ajándék.  Megtörtént velem az a csoda, hogy Magyarországon forgathattam egy szuperprodukciót, aminek minden egyes alkotója magyar.” – mesélte lelkesen a színész.

Fotó: Szabó Adrienn

Romantika magas lóról

Az impozáns látvány megteremtése, a korhű hangulat kialakítása nagy hangsúlyt kapott. Többek között közel 4500 korabeli jelmezt használtak a történet filmre viteléhez. Petrik Andrea számára a forgatás felért egy kivételes kalanddal, amely során „életre keltek a karakterek” és a kamerák előtt megteremtett miliőben úgy kezdtek el létezni a szereplők, mintha mindig is abban a korban éltek volna.

Fotó: Szabó Adrienn

Négy lába van, mégsem botlik

A legyőzhetetlen csodakanca élete során 54 versenyen indult és abból 54 versenyt meg is nyert! Születése és halála ugyanarra a napra, március 17-re esik. (Tápiószentmárton, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.

Kincsem – Wikipédia

Pompás vágta

A felvételeket olyan helyszíneket rögzítették, mint a dégi, és a keszthelyi Festetics kastély, a dunakeszi Alagi Lóversenypálya illetve Európa legrégibb, eredeti formájában megőrzött lóversenypályája, a bécsi Práter.

Fotó: Szabó Adrienn

 

Még nincs hozzászólás

Szólj hozzá