Árvácska ünnepel – 80 éve életben maradt, 40 éve díjat nyert

Móricz Zsigmond 1936-ban a Ferenc József hídon sétálva észrevett egy 16 éves fejletlen lányt, aki öngyilkos akart lenni. Erzsikét az író hazavitte, Csibe névvel becézte, és rövidesen örökbe fogadta.

“Csibe éveken át mesélte az írónak gyermekkora, a nevelőszülőknél átélt évek emlékeit, a legsötétebb szadizmussal elkövetett kínzásokat. A lelencet az állam parasztszülőkhöz adja: nyolc pengőt fizet érte és ruhát, cipőt ad. Aki elvállalja, keresni akar rajta: dolgoztatják és éheztetik, ruháját a gazda gyerekei rongyolják el, iskolába nem engedik, ütik-verik, parázzsal égetik, rúgják, kéjenc férfiak játszanak vele. Rosszabb sorban él, mint az állatok, s kiszolgáltatottsága egyre súlyosabb gonoszságra ingerli a nevelőszülőket.” – Árvácska regény – Wikipédia

Móricz hősnője lesz Csibe az Árvácska című regényben, melyet 1940-ben közöl a Kelet Népe folyóirat folytatásokban.

arvacska_czzs

A hídon való találkozás után negyven évvel megszületik az Árvácska filmváltozata, melyet Ranódy László rendező készített és a Karlovy-Vary fesztivál egyik nagydíjasa lett 1976-ban.

“A zsűri értékelésében külön kiemelte a film sugallta mély humanizmust a Móricz Zsigmond által ábrázolt világ tűrhetetlen voltát. Azt, hogy az életforma, amit Ranódy a múltból elénk vetít, földünk bizonyos részein még ma is élő valóság, s a film ilyen értelemben feltétlenül mozgósító erejű is, hiszen Ranódy László Árvácskájában lázító erejű fájdalom, vad elkeseredettség feszül.

Árvácska megszemélyesítője, a pusztai környezetben született és növekedő Czinkóczy Zsuzsa hétéves korához képest nagyfokú intelligenciával, egyszerűségével – nem is játssza – éli szerepét. Nyilván ezt méltányolták a teheráni gyermekfilm fesztiválon is, ahol Zsuzsit a legjobb alakítás díjával tüntették ki.”

Film Színház Muzsika – 1977. január 1. – XXI. évfolyam 1. 

 

Még nincs hozzászólás

Szólj hozzá