Ecsetkommandó

Bárcsak létezett volna ez a film, amikor gimiben művészettörténettel kínoztak.

Milorad Krstic egy festő, aki szeretett volna egy filmet készíteni művészeti alkotásokról. Hogy ez ne legyen iszonytatóan unalmas, gondolta, akció-thriller köntösbe csomagolja. És hogy egy kicsit még emelje a tétet, még a lélektant is megkapargatta kissé egy pszichoterapeuta főszereplővel. Könnyen lehetett volna a filmből egy érthetetlen, lila ködben úszó, rettenet, mint a mákos-mentolos lecsó, de szerencsére nem ez történt.

Már a Konvojban is szerettem ezt a jelenetet.

Hihetetlenül izgalmas, autós üldözésekkel, kémfilmekbe illő akciókkal, és cselszövésekkel gazdagon megáldott sztorit nézhetünk a mozikban.

Ruben Brandt egy csapat különleges képességű fenegyerekből és a végzetes vonzerejű artista műkincstolvajból összehoz egy csapatot, akik végigrabolják a világ legjobban őrzött múzeumait és kiállítótermeit, hogy egy különleges műremekgyűjteményt hozzanak létre.

Nyomukban a rendőrség, a maffia, és egy magánnyomozó – hiszen sokmilliós vérdíjat tűztek ki rájuk a biztosító társaságok.

Az apró részletek: Miss Augusztus

Természetesek a háromszemű és a kétdimenziós bandatagok, és élethűek a prosztó amerikai turisták. És miközben elmerülünk a látványorgiában annyi rejtett poén bújik meg a részletekben, hogy nem is elég egyszer megnézni a filmet. A keresztapás “lófej az ágyban” jelenetnél az egész mozi felröhögött.

Lábkavalkád

Nézzétek, szeressétek, és szurkoljunk, hogy megkapja az Oscart, mert ha ez nem, akkor nem tudom, mi.

Még nincs hozzászólás

Szólj hozzá