KOJOT

Harc a földért, az ember igazáért, kőkemény eastern, durva ütések, porban száguldó sárga Corvette – Kostyál Márkkal, a Kojot rendezőjével beszélgettem.

Kostyál Márk régi barátom, ezért a beszélgetés elég őszinte hangnemben zajlott, ráadásul elképesztően fáradt volt, így becsúszott jópár olyan szó, hogy Ganxsta Zolee elpirulna. Mivel írásban nehéz lenne kifütyülni, kutyafájára javítani pedig nagyon gáz, a csúnya szavakat ki-KOJOT-oltam, azaz nagybetűs KOJOT szóval helyettesítettem. KOJOT jó olvasást kívánok.

Kostyál Már rendező, operatőr

Miért kojot?

Eredetileg azon gondolkodtunk, hogy legyen a címe Vaquero – spanyolul cowboy – de azt nem akartam, hogy „vakeró”-nak mondják. A kojot egy szimbolikus rendszer a farkassal: ragadozóvá kell válnod, hogy megvédd, ami számodra fontos, különben eltaposnak.

A pajszer mindent visz.

Honnan jön a sztori?

Annyiban valós eseményen alapszik, hogy én örököltem a nagyanyámtól egy földet 2004-ben. Akkor annyira nem ment a szekér, hogy kitaláltam: építek rá egy házat és majd eladom, abból lesz nekem pénzem, építgetek házakat – szeretek házat építeni – és abból összeszedek annyit, hogy csinálok filmeket. 2005-ben elkezdtem építkezni, ahogy kell, és egyszer csak az önkormányzatnál beleakadtam egy olyan témába, hogy KOJOT-ra nem akarják kiadni az építési engedélyt. Minden szabályos volt. Megjelent egy fickó bent a telken korán reggel nyáron, fotózott egy nővel, mire megkérdeztem, hogy mi a KOJOT-ot keresnek a telkemen. Mire megszólalt, hogy tudja maga, hogy én ki vagyok? Mondtam KOJOT-ra nem, de le-KOJOT-om. Mit keres bent a telken? Figyelmeztetett, hogy ő a polgármester és mostantól egymillió forint.

Misi (Mészáros András) építkezne, ha hagynák.

Az engedély?

Igen, és aztán jött a polgármester barátja, egy ügyvéd, aki már nem volt a kamarában, mert ki-KOJOT-ták – pecsétgyűrű rajta, ami kell – hogy ő eldózerolja a házat a KOJOT-ba. Itt nem lesz semmi.

Emelkedett hangulatban

Volt rajta kis ház, vagy a készülő házat?

Nem volt semmi, csak az alap. Aztán nekiálltam csinálni, merthogy kifutok az időből. És akkor éledt a mendemonda, hogy elkezdték kivásárolni az embereket, merthogy svédeknek akartak szabadidő központot, meg jachtkikötőt.

Ez lett a film sztorija is?

Az egész ebből indult. A kisember harca a Döbrögivel. De még nem voltam elégedett, ez csak a primér sztori, erre rakódott sok minden. Fő mottója a filmemnek, hogy nem lehetsz az életedben menekülő állat. Muszáj, hogy beleállj. Tűrjük, mint a birkák, mindannyian, én is. És hogy legyen már ennek vége. Kvázi lett egy férfivá válás történet is benne, meg hogy a bajban általában egyedül maradsz, eltűnnek a haverok, de váratlan helyről jöhet segítség.  Ugyanakkor megvan a női aspektus is, a férfi/nő szerepek ma a világban, hogy kihalófélben a nagybetűs Hímek és Nőstények.  Ez így nagyjából a sztori. Most lehet, hogy nem tudom neked érdekesen elmondani. Azért, mert KOJOT-ra elfáradtam ebben az utóbbi egy évben a filmmel.

Elég tökös filmnek tűnik.

Ezt a műfajt, amit én képviselek, úgy definiálta egy ember a Filmalapnál, hogy ez egy eastern-kőkemény-KOJOT-off-movie.

Egy easternben stílusosan kell elhagyni a kocsmát.

Eastern?

Igen, és örültem a meghatározásnak. Crossover film, sok minden elegye. De vajon erre vevő-e a közönség? Ki tudja, mire vevő a közönség?! Gyerekkorom óta van egy rajzlap, amire mindig fölírtam egy filmcímet. Suli után mentem haza, és mindig magamban pergettem le a filmet. Adtam nekik címet, és volt folytatása. Fölkerült a lapra több, mint 70 filmcím. Most is van ilyen sztori, amit nagyon szeretnék megcsinálni, de KOJOT nehéz megszólítani itthon a közönséget. Az a fontos talán, hogy zsigerből olyat csinálj, ami belülről jön. Én pedig nem tudok még reklámfilmet sem úgy csinálni, hogy ne zsigerből jöjjön. Ami egyébként egy el-KOJOT-ott helyzet a részemről, mert így lassanként semmit nem fogok csinálni.

Szóval amikor témát kellett választanom,  gondolkoztam, hogy KOJOT-meg, ezt megnézik, vagy nem.

Mellbevágó tapasztalat intézkedés foganatosítás közben.

Egyben egy korrajz is a film?

Azon rugóztam, hogy KOJOT sokan vagyunk az én generációmban – most voltam 40 éves – úgy, hogy nincs hangunk. Kussban vagyunk, és közben lapul egy csomó értelmes gondolat, feszülés és valamifajta pulzáló energia, csak szép lassan meghal, elvész, átalakul, betörik. Ez a film ennek akar egy picit utat engedni. Ennek, ami benned van, hogy ne legyél puhaKOJOT, állj már föl végre KOJOT, hogy mondd meg a főnöködnek,  a balKOJOToknak, mindenkinek aki jogot formál ahhoz, hogy KOJOToljon téged,  hogy a KOJOT KOJOT anyját, egy KOJOT vagy! Erről szól a film. Annyira aktuális, lépten nyomon mindenhol ezt látom. Kussolás, cinikusság, félelem, mindenki a facebookon mekeg, fujjol, de nem áll melléd ha KOJOTban vagy.

Tűzkő település vezetősége még repülő rendőröket is bevetett.

Mindenki kiállhat az igazáért?

Én abban hiszek, hogy az ember többfajta csomagot kap életében, és ezeknek a kombinációjával jön létre valami, vagy nem jön létre sose semmi. Ilyen értelemben a filmnek az energiája az „én”, az „ego” energiája a kezdetben. Aztán ez átalakul és kiteljesedik. Harcolni kell a kapcsolatodért, a földedért, a barátaidért, önmagadért, mindenért harcolni kell, és nem szabad benne elpuhulni, bár KOJOT-ra elfáradunk bele, bár most én is úgy vagyok, hogy KOJOT kivan, de muszáj. Ha valamiben nagyon hiszel, akkor muszáj.

Ács-baseball

A Filmalap is hitt benne?

Sokan igen, kevesen nem. Nekem az volt kellemes a Filmalap fejlesztésnél, hogy megkért  Hegedűs Bálint (forgatókönyv-fejlesztési igazgató – Filmalap – szerk.), hogy légy szíves mondd el, mit látsz ebben a filmben, miért akarod megcsinálni. Na, most ennél jobbat nem kérdezhetett, láttam a csillogó szemeket, a figyelmet és én csak mondtam, mondtam, pedig a történet nem egy egyedi sztori.  Azt próbáltam nekik mindig hangsúlyozni, hogy annyi mindent teszek bele, hogy a szövete más lesz.  Lengyel Balázs és Lovas Balázs lettek a társaim.  Fejleszteni, írni együtt kezdtünk el. Segítettek mindenben. Azt éreztem, hogy az ügyük lett, mindannyiunk ügye lett.

Élveztem a fejlesztés minden pillanatát. Csodálatos volt emberileg, szakmailag. Amikor megvolt az első vetítés, nagy csönd, lement a zene, még mindig nagy csönd, a zabszemet a KOJOT-be nem lehetett volna betuszkolni, fölállt a Hegedűs Bálint, hú KOJOT Márk! Bajszot növesztek! Annyira örülök, hogy ilyen ki-KOJOT makacs voltál végig. Ez nagyon jó volt.

“Mit látsz ebben a filmben?”

Kik a szereplők?

A nagyközönség számára ismeretlenek. Egyedül a Monori Lilinek van benne 10 mondata, mindenki más ismeretlen. Határon túliak, Erdélyből, Vajdaságból, Felvidékről származó emberek vannak benne. A maguk területén, a maguk szülőföldjén komoly kvalitású emberek. A főszereplőt úgy hívják, hogy Mészáros Andris. Őrá egy Soproni reklám forgatás kapcsán akadtam 3 évvel ezelőtt, és a mi kapcsolatunk onnan eredeztethető. Mátray Laci pedig a Nemzeti Színházban most kezd nagy szerepeket kapni (a Betonzaj c. film edzőt alakító szereplője – szerk.).

Misi (Mészáros András) vs. Palika (Mátray László)

Február 16-ra tervezitek a bemutatót, Valentin nap után, pedig nem tűnik egy romantikus filmnek.

Pedig van benne az is. Van benne szeretet, düh, csend és ordítás, durva tempó, nyugalom, vér és verejték. Vannak, akik szerint ez egy szerelmi történet. Van benne férfi nő kapcsolat, de túlmutat a szerelmen. Valós, sok ilyen létezik a világban.

Eszter (Dobra Mara) a szerelmen túl.

Kinek ajánlod a mozit?

Mindenkinek, aki otthon ül és elégedetlen és belefáradt ebbe a KOJOTba, ami körülvesz minket, és egy másik naprendszerbe menne legszívesebben.  Akik azon gondolkodnak, hogy elmennek innen a KOJOTba. Azoknak, akik hisznek a szerelemben.  Akik vagy kussolunk, vagy olyanoknak, mint én, ha forradalmat nem is csinálunk, de ha föl-KOJOT-nak agyilag, akkor azt mondjuk, hogy nem.

Kezdődjön a tánc! 2017 február 16-án a mozikban.

Képgaléria itt!

 

 

 

 

 

 

 

Még nincs hozzászólás

Szólj hozzá