Kellemetlen, agresszív, a színészeit gyötrő ember és zseniális tehetségű rendező?
Sorra tarol a Casablanca Oscar díjas rendezőjéről, Kertész Mihályról készült magyar film Curtiz címmel. A forgatókönyv írójával, Bak Zsuzsannával beszélgettünk.
Milyen fickó volt Curtiz?
Indulatos, angolul rosszul beszélő, hirtelen ember, önző alfahím egyúttal zseniális tehetségű rendező, rendkívül érdekes személyiség, negatív figura, nagyon hálás téma.
Miről szól a film? Sikersztori Hollywoodból?
Nem egészen. Kertész Mihály Magyarországról indult filmrendezőről szól, aki elképesztően összetett személyiség. Diktátorként, cinikus, gonosz, ízes emberként emlékeznek rá kortárs hollywoodi írók, filmesek. Persze ott van a siker és az eredmény, amit létrehozott. Az Oscar-díjon túl olyan filmeket köszönhetünk neki, mint a Noé bárkája, az első Robin Hood, vagy rengeteg alkotás Errol Flynnel. Nagyszabású rendező volt, technikai újítások, árnyjátékok fűződnek a nevéhez. Iszonyatosan erős karakterrel bírt. Spielberg szerint méltatlanul keveset beszélünk és tudunk Curtizről, pedig mindent megrendezett zseniálisan. The Greatest Director you never heard of – a legnagyszerűbb rendező, akiről sosem hallottál.
Egyébként maga Steven Spielberg is hasonlít Kertész Mihályra a történetmesélés fontossága szempontjából. A sztori a lényeg a műveikben, nem annak stílusa. Almodovart, Tarantinót azonnal beazonosíthatjuk bármelyik filmjük kapcsán, de Curtiznél a történetek voltak hangsúlyosak.
Mi nézők tudjuk majd kedvelni Kertész Mihályt?
Nem biztos, de nem is biztos, hogy kell. A ma futó tévés sorozatok közül a Kártyavár (House of cards) főszereplője, a Kevin Spacey által megformált hős is főleg ellenszenves jegyekkel bír, mégis népszerű mind a film, mind a szerep és a szereplő. De gondoljuk Hannibal Lechterre, mindenki ismeri a karaktert anélkül, hogy kedvelné.
Kertész Mihály rossz angoltudás ellenére óriási önbizalommal és agresszíven osztotta a színészeit, akik sokszor nem is értették, amit mond, de bólogattak. Egyik anekdota róla, hogy „devil ap” felkiáltással sürgette a munkásait, akik egy idő után elfogadták, persze semmit nem értve ebből az egyébként angolul nem értelmes kifejezésből. A neve is a nyelvtudás hiányossága miatt végződik z-re, holott Kertész névvel az Amerikában élők többnyire Curtis-ként, s végződéssel írták, írják a nevüket.
A Casablanca egyik jelenetében esik az eső az utcán. Kertész a jelenetet ellenőrizendő körülnézett, hogy minden rendben van-e, de hiányoztak a pocsolyák a földről. Rossz kiejtéssel sok „pudle-t” követelt „puddle” helyett és hoztak is vagy 10 uszkárt a rendező nagy csodálkozására.
Tudsz még említeni, szabad csöpögtetni néhány érdekességet róla?
Pont július 4-én érkezett Amerikába, a nemzeti ünnepen, a függetlenség napján. Mindenütt tüzijátékok, harsogó üdvrivalgás, tomboló, ünneplő tömeg a kikötőben. Kertész Mihály kilépett a hajóról és úgy gondolta, neki szól a parádé. Örömmel fogadta a tengeren túli érkezésének ünneplését, némileg természetesnek is vette. Öntelt volt, magabiztos, szóval elég nehéz fickó. Írás szempontjából hálás dolog, megfogott hamar.
Hogy találtál rá? Korábban is érdekelt?
Az alkotó csapat talált rám. Fontos megjegyezni, hogy a rendezővel Topolánszky Tamás Yvannal közösen jegyezzük a könyvet, és van mellé egy szkriptdoktorunk is, Gigor Attila. Én igazából a produceren, Sümeghy Claudián keresztül kerültem képbe. Ő látott egy részletet a nevemhez köthető Senki fája című többszereplős monodrámából, melynek az érdekessége, hogy a műben egyszerre van jelen a színház és a film világa. Megtetszett neki a darab hangulata, így bevontak az ötlet szinten jelen lévő Curtiz-féle tervükbe, így lettem én a keretben. Tamás rengeteg gyűjtőmunkát végzett, kaptam bőven önéletrajzi anyagot.
Min dolgozol még? Írsz mást is?
Több írásommal is pályázunk, de van egy, amit szívügyemként említenék; Negyvenhét perc című anya-lánya kettőse között zajló pszichodráma. Bánsági Ildikó és Halmos Fatime főszereplésével egy színházi előadás filmes betétekkel, hasonló elgondolással, mint a Senki fája. Keverem a színházat a filmmel és szeretnék egy rövidfilmet, kivettük a darabból a fő motívumot, ezt filmesítenénk. A megvalósításán dolgozom most és nagyon hiszek benne. Kevesen tudják, de a Whiplash című film is rövidfilmként lett sikeres, később az fejlődött ki egész estés játékfilmmé.
Negyvenhét perc – poszter terv: Zalánki Gábor
Zárszóként még elárulnád nekünk, hogy meg lehet élni ma Magyarországon írásból?
El foglak keseríteni a válaszommal, de igen, meg lehet.
😉